1. |
Szeretőm es
05:44
|
|||
|
Szeretőm es
Szeretőm e táncba, gyűrűm ez ujjába',
minden fordulásba' ragyog ez ujjába'.
Szeretőm es voltál, kerítőm es voltál,
verjen meg az Isten, ha igaz nem voltál.
Csak azér' szeretek falu végén lakni,
mer' az én édesem oda jár itatni.
Lovát itogatja, magát fitogtatja,
szép piros orcáját vélem csókoltatja.
|
||||
2. |
Ősapám
04:54
|
|||
|
Ősapám
Sz. Szigethy Vilmosnak
Fakó köntösben, hószín ménlován,
Álomban, éjjel, itt jár Ősapám,
Ruhája egyszerű, díszt nem visel,
De nagy szemében őserő tüzel.
Dús hosszú fürtje barna mint a föld,
Vasmarka kérges, nagy tusákra tört,
Süvegje mellett karvalyszárnya száll,
Előtte messze száz vitéz halál.
Rézarca, mint a gondos est, nyugodt,
- Kacagni tán soha nem is tudott -
Nyakán feszülnek holló-vérerek,
Tömbmelle vulkán tengerek felett.
Leszáll lovárul - tán Hadúr maga! -
Bronzajka mozdul s nem hallik szava,
Rám néz, szemembe, kezet fog velem,
Bús apa bús fiával, csendesen.
József Attila
|
||||
3. |
Táltosfa
06:24
|
|||
|
Táltosfa
Dereng a szikes, izzik a tarló
Fekete ürömben, révül a Kampó
Parazsat lehelve, hervad a bangó
Tömjét zihálva kapál a pejkó
Pajor ébred a szikkadt földbõl
Érchegyet dönget jég fia Göncöl
Lávát okádva krátere gõzöl
Kerecsen karma zsigerel az õzbõl
—-
Szikla a bálvány, vijjog a kánya
Ogurok atyja, nevét kiáltja
Televény mélyről, hallik a mágia
Táltos dobolva olvasa rája
Egy fiút küld, lehelet a bére
Három világ közt fizetett véle
Hét tüzet szított, világfa ége
Kilenc szipirtyót űz el a fénye
—-
Nap kel a szirten a hajnali égen
Felhõ lidércek illanak kéken
Fekete Kósza hamvai szélben
Leánya lépdel néma fehérben
|
||||
4. |
Lilibe
05:04
|
|||
|
Lilibe
lilibe lilibe likas tekenőbe
likas tekenőbe rongyos keszkenőbe
s egész falu apád csak egy nem volt apád
s csak egy nem volt apád az is keresztapád
jobb lett lenne szívem híredet nevedet
híredet nevedet ne hallottam lenne
híredet nevedet ne hallottam lenne
talán esztendőkkel többet éltem lenne
szép fekete hajam meg nem őszült lenne
gyenge piros orcám meg nem hervadt lenne
gyenge piros orcám meg nem hervadt lenne
két fekete szemem ki nem sírtam lenne
s ne higgy e legénynek tüzes e lelkinek
mert meg bírja csalni gyermekét embernek
zorgó mogyoróval csattogó dióval
keskeny szalagjával sűrű hazugsággal
fúdd el jó szél fúdd el búmat bánatimat
víz alá mentében szélnek felfúttában
fúdd el a hegyeken a nagy erdőn által
a széles vizeken keskeny pallón által
fúdd bé édesemnek forró kebelébe
hogy szálljon szüvibe hogy halljon meg véle
mégse fúdd szegénynek nagy keserveire
hagyj békit szegénynek hadd éljen kedvire
|
||||
5. |
Majoranna
05:20
|
|||
6. |
Elindultam
02:50
|
|||
|
Elindultam
Elindultam szép hazámból,
Híres kis Magyarországból.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordult.
Bú ebédem, bú vacsorám,
Boldogtalan minden órám.
Nézem a csillagos eget,
Sírok alatta eleget.
Jaj Istenem, rendelj szállást,
Mert meguntam a bujdosást,
Idegen földön a lakást,
Éjjel-nappal a sok sírást.
|
||||
7. |
Nacsagrom
02:16
|
|||
8. |
Cseres erdőn
03:35
|
|||
|
seres erdőn
Cseres erdőn, csárda előtt a lovam,
Lovam fején arany kantár, zabola.
Vezér lovam zálogba van pergőstől,
Én magam is kurta vason egyedül.
Nem akar a vezér lovam legelni,
Rézpatkóját haragosan zörgeti.
Visszatekint-visszanéz a pusztára,
Amott jönnek a szuronyos zsandárok.
Egyik zsandár azt mondja a másiknak,
Hová valók vagytok kettős betyárok?
Gyimes völgye, Csík vármegye a hazám,
Arra sirat engem az édesanyám.
Dehogy sirat, még eszébe se jutok,
Mert nem tudják, hogy én fogságba vagyok.
Fényes lakat, rozsdás lánc a kezemen,
Jaj Istenem, hogy sirat a kedvesem!
Dehogy sirat, rég el vagyok felejtve,
Meg sem haltam, már el vagyok temetve.
Mikor mentem Szeredából lefelé,
Zörgettem a láncot a zárka felé.
Te bús zárka, hulljon le rólad a zár,
Csak még egyszer lehessek szabad madár!
Ha még egyszer szabad madár lehetnék,
Még az árva madárnak se vétenék.
|
||||
9. |
Szellemtánc
05:48
|
|||
10. |
Piros pünkösd napján
05:52
|
|||
|
Piros pünkösd napján
Nyílik már, nyílik már
A pünkösdi rózsa,
Eredj, lányom, gyöngyvirágom,
Szakassz egyet róla.
Szakassz egyet róla,
Tűzd a kalapomba,
Virágosan, bokrétásan
Megyek a templomba.
Nem illik a virág
Nagyapó kalapján.
Illik bizony, gyöngyvirágom,
Piros pünkösd napján.
Piros pünkösd napján
Mosolyog az ég is,
Ide azt a piros rózsát,
Hadd mosolygok én is.
Rózsa, rózsa, rózsa,
Szép pünkösdi rózsa!
Eredj, lányom, magadnak is
Szakassz egyet róla!
Egyet a hajadba,
Egyet kalapomba,
Virágosan, bokrétásan
Megyünk a templomba!
Benedek Elek
|
||||
11. |
Dűne
05:15
|
|||
|
Dűne
Kõben
Vízben
Földben
Szélben
Tűzben égő
Fénybe térő
Árnyékból, Tajtékból, csontokból, jósolva
Õsfából, szál fübõl, ormokról, felszólva
Álomból, ébredve, mélyebbrõl, fellegbe
Élõbõl, élõbe, ér feljebb, mennyekbe
Ember
Egyben
Tűzbe nézõ
Körbe érõ
Ásványból, jáspisból, jelekből, olvasva
Forrásból, Folyókba, hullámról, álmodva
Ágyékból, ébredve, fészekbõl, fellegbe
Élõbõl, élõbe, ér feljebb, mennyekbe
Tizenkét felsőség, Naptól való erősség.
Nappal, éjjel, tél és nyár. Nap mozgása erre áll.
Eső és szél, víz és föld. Napnak tüze erre költ.
Fa, ló, ember és halál. Nap ereje erre száll.
Árnyékból, Tajtékból, csontokból, jósolva
Forrásból, tengerbe, kezdetből, végzetbe
Ágyékból, ébredve, fészekbõl, fellegbe
Élõbõl, élõbe, ér feljebb, mennyekbe
|
||||
12. |
Kismargita
05:07
|
|||
|
Kismargita
Nem messze van ide Kismargita,
Környeskörül fojja azt a Tisza.
Közepibe a kaponyai csárda,
Abba mulat egy betyár magába.
Amott jönnek hárman a zsandárok,
Jaj de szépen fénylik a csákójok
Előjön a zsandárok káplárja,
Egyenesen be Kismargitára
Adj Isten Jó estét csaplárosné.
Hát, az a szép pej paripa kié?
Jó bort iszik annak a gazdája,
Most érkezett nincs egy fél órája.
Küldje, ki hát azt a kutya betyárt
Nem bántjuk mi ha megadja magát.
Há de ki sem megyek meg sem adom magam,
Kinek tetszik vigye el a lovam.
A lovamat nem annyira bánom
Csak a nyereg izzasztót sajnálom
Nyeregizzatóban a bugyelláris
Abba hever egy pár ezer forint.
Száz forintot adtam a pejlóért,
Másodikat rávaló szerszámért.
Százat adtam egy szép barna lányért
Kit nem adnék széles e világért.
Szívem adtam egy szép barna lányért
Kit nem adnék széles e világért.
|
||||
Sajba Kismaros, Hungary
Sajba is a Hungarian ethno-ambient, psy-folk group, founded in 2020 by three musicians from different
genres
and using traditional and electronic instruments, from ambient-like deep pads, through downtempo neofolk, till psy-trance based folk-songs with powerful vocals on the top. Lots of their lyrics are written by themselves but they play Hungarian folk-songs and poems in their own concept.
... more
If you like Sajba, you may also like:
featured on Bandcamp Radio Mar 7, 2022
go to album
Elyse Weinberg: Greasepaint Smile
by Elyse Weinberg
featured on Bandcamp Radio Feb 14, 2017
go to album
“Buile” uses an electronic backdrop to explore songs old and new from the Celtic tradition.
go to album
Inti Watana - El Retorno del Sol
by Luzmila Carpio
featured on Bandcamp Radio Sep 19, 2023
go to album
Luzmila Carpio Meets ZZK
by Luzmila Carpio
featured on Bandcamp Radio Feb 17, 2015
go to album
Amansara
by CHANCHA VIA CIRCUITO
featured on Bandcamp Radio Sep 2, 2014
go to album
Yuyay Jap'ina Tapes
by Luzmila Carpio
Luzmila Carpio showcases the tonalities, sounds and instruments of the Potosi region of Bolivia. Outerworldy!
go to album
